KISS – az egyszerűség mentén

Ennek a posztnak a KISS-elv a témája, csak a tisztánlátás végett, tehát nem a legendás zenekar vagy a csókolózás technikai kérdései. A KISS meglétét a nyelvben és a mindennapi életben ugyanúgy tapasztaljuk, mint az ASAP vagy a dotcom fogalommá minősülését, s még sorolhatnám. Az amerikai nyelvhasználat imádja a rövidítéseket, a munkahelyi, iskolai, újságírói, más szaknyelvi beszélgetések tobzódnak ezekben. Talán elég csak a névhasználatra utalnom: mindenki rövid nevet használ ismerkedéskor, eleinte sokszor egyáltalán nem tudtuk ezeknek vajon mi a teljes formája. Gondoljunk csak az Egyesült Államok elnökére: Joe Biden teljes nevével szinte soha nem találkozunk!

Legtöbbször mosolyogva, viccelődve emlékeztetnek a KISS használatára, és mint oly sok más nyelvi finomrezdülésnek, ennek sem a szögegyszerű fordítása a kulcs. Mit is jelent, honnan ered, ki használta először, miért fontos vagy miért népszerű a szófordulat az óceánnak ezen a partján?

KISS kék váza

Keep It Simple and Stupid – ez az alapkifejezés, aminek újabb és újabb változatai keletkeznek az idők folyamán. Nem a dolgok végletekig történő leegyszerűsítése a célja. (“Mondd / csináld úgy, hogy egyszerű és ostoba legyen!” avagy “Mondd úgy, hogy egy hülye is megértse!” avagy “A kevesebb több.”) Magam úgy értelmezem, hogy a legutolsó fordítás fejezi ki a legjobban a lényegét: egy magyarázat vagy leírás esetében, sosem térül meg a mondatok túlbonyolítása. Gondoljunk csak egy használati utasításra vagy kitöltési útmutatóra! Egyfajta gondolkodásmódot feltételez ez az elv, amit egyébként előszeretettel használnak a folyamattervezés, az oktatás, a továbbképzés területén, az interfész- vagy a szofverfejlesztésben. Ahol csak lehetséges, érdemes a rendszerek bonyolítását elkerülni és előtérbe helyezni a világos, közérthető, követhető folyamatot / fogalmazást / szövegkörnyezetet. Ezek a vonások legtöbbször nagyarányú el- és befogadást és kedvező válaszreakciókat jelentenek a felhasználói oldalon.

A minden kérdésre kiterejdő, túlcizellált részletezés helyett kifizetődőbb követni a rég bevált és működőképes rendszert – ami persze nem egyenlő azzal, hogy azon 30 éven át nem kell változtatni, de kell, csak az egyszerűség alapelvét szem előtt tartva. Működőképes és olajozottan funkcionáló rendszereket és folyamatokat létrehozni nem könnyű feladat és távol áll tőle a teljes lebutítás. Jó példa a KISS-elvre az IKEA bútorok alapötlete: sima, egyszerű elemek, amelyek számtalan módon variálhatóak, könnyen összeszerelhetőek és szinte kivétel nélkül többfunkciósak. A másik jellemző és amerikai példa az Apple egyszerű, de nagyszerű (pofonegyszerű egy kézzel kezelhető telefon) design-ja: a legkülönfélébb napi kötelezettségekkel túlterhelt, elfoglalt (busy) amerikai könnyen hajlott és befogadta az almás cég habkönnyű, átlátható elgondolását. Az azonos működési elvek és funkcionalitás mentén felépített konfigurációk nem véletlenül örvendenek nagy népszerűségnek a praktikumot kedvelő amerikaiak körében. Innen nem kell nagyon elrugaszkodnunk, hogy megértsük miért is lehet a stupid szót helyettesíteni a short vagy straightforward jelzőkkel.

KISS absztrakt

A KISS betűszót először 1960-ban jegyezték fel, de a köznyelvbe való bekerülését igazából Kelly Johnsonnak tulajdonítják. Johnson svéd származású amerikai repülőmérnök volt, az a fajta ember, akit mindig foglalkoztatott valamilyen problémamegoldás. A Lockheed tesztelő-kutató-fejlesztő, majd vezető mérnökeként az ő hitvallása volt az egyszerűség mindenek előtt elve. Egyáltalán nem arról szólt, hogy kőkorszaki eszközöket vagy módszereket kell alkalmazni, de arról annál inkább, hogy a csapatában dolgozó mérnökök olyan gépeket tervezzenek, amelyeket a rendelkezésükre bocsátott tervrajzokkal és eszközökkel átlagos képességű szerelők meg tudnak javítani. Ez a hozzáállás sok előre gondolkodást, elemzést, modellezést és kipróbálást kíván meg, ugyanakkor lehetővé teszi az alapok későbbi szofisztikáltabb finomhangolását, csiszolását. Johnson későbbi menedzserkarrierje során is megmaradt pragmatikusan gondolkodónak. 14 szabályból álló hitvallását ma vállalatairányítási, vezetéstechnikai tréningeken, közép- és felsőfokú képzésben is tanítják. (Kelly’s 14 Rules)

KISS lépcsőfokok

Hogy miért vettem elő ezt a kérdést? Olyan sok klisé él a fejünkben az amerikaiak ostobaságáról és tájékozatlanságáról. Van is benne némi igazság, nem tagadom. Azonban ha picit a mélyére ásunk, máris ezzel az elvvel találjuk magunkat szembe. A KISS meggyőződésem szerint épp nem az ostobaságot, hanem az életünk folyamatainak, részeinek olyan formában tálalását, megoldását, működtetését jelenti, ami ahhoz, hogy egyszerűnek tűnjön, nagyon is sok intelligenciát és gondolkodást feltételez. Nemcsak Johnson gondolta ezt így természetesen.

A kevesebb több. (Ludwig Mies van der Rohe, német építész)

A tömörség a szellemesség kulcsa. (William Shakespeare)

Egyszerűsíts, aztán adj hozzá könnyedséget! (Colin Chapman, a Lotus Cars alapítója)

Tegyünk mindent olyan egyszerűvé, amilyenné csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einsteinnek tulajdonított mondás)

A tökéletességet nem akkor érjük el, amikor már nincs mt hozzátennünk, hanem amikor már nincs mit elvennünk. (Antoine de Saint-Exupéry)

S hogy merre alakítható még ez a rövidítés? Néhány példa az eddig meghonosodottak közül:

Keep it simple and