Ünnepek, évfordulók körforgása 3.

Az év utolsó három hónapja tobzódik ünneplésben Amerika államaiban és ahogyan más országokban, itt is dominál a korlátlan pénzköltés és mértéktelen evés-ivás. Jó néhány egyéb nemzet is átvette már az errefelé bevett szokásokat, mint pl. a Fekete Péntek leárazásai vagy a Halloween-partik. Nézzük akkor hogyan is telnek ezek a hónapok?

Október

Emlékszem Texasban ez volt általában az első hónap a hosszú, fullasztó nyár után, amikor végre tudtam levegőt venni. Már ezt meg lehetett volna ünnepelni. A hónap első “össznépi” évfordulója a 2. hétfőn a Kolumbusz-nap, amikor Kolumbusz Kristóf e földrészre érkezésére emlékeznek. Nem szünnap az üzleti szektorban, de sok hivatal, főként a szövetségiek, könyvtárak, iskolák zárva maradnak. Parádéval, felvonulással ünnepelnek sok államban, városban, de jó ideje felemássá lett ez az évforduló, lévén, hogy az észak-amerikai őslakosok számára ez nem dicsőséges örömünnep. Sőt. 

Az 1990-es évektől aztán számos államban ellenünnepet tartanak a bennszülött amerikai indiánok kezdeményezéseként (Native American Day). Ők is felvonulnak, templomi megemlékezést tartanak, népviseletet húznak, konferenciát, bemutatókat szerveznek és teljesen elutasítják Kolumbusz dicsőséges hódítását vagy a lakatlan préri sikeres benépesítése fogalmát. A hatásuk és a dobjaik hangja egyre erősebb.

16-án (vagy ha hétvégére esik, a hozzá legközelebbi munkanapon) sok államban tartják a Főnökök napját (Boss’s Day), azaz elismerik a közép- és felsővezetőket figyelmességgel, gesztusokkal, pizza-ebéddel, ajándékkávéval, képeslappal. Magam is voltam már ennek tanúja: a fiókkönyvtárunk menedzserének asztalát azon a reggelen ilyen apróságok borították be. Ez nem munkaszünetes nap természetesen, sokkal inkább az elismerés oldala hangsúlyos.

Az október legfontosabb ünnepe a Halloween (All Hallows’ Eve), Mindenszentek előestéje. Nem munkaszüneti nap, ahogyan otthon sokan gondolják, tehát ha munkanapra esik, az után kezdődnek a partik és a programok. Igazából az egész hónap erről szól: a partikellékek, tökök már augusztustól megvehetők és szeptembertől feldíszítik, fényekbe öltöztetik a házakat, előkerteket, erkélyeket. Jellegzetes színek – fekete, lila, narancs – és figurák jelennek meg: óriáspókok, csontvázak, Drakulák, szellemek, boszorkányok. A legújabb divat szerint ezek hangot adnak és mozognak, ha elsétálunk előttük. Az amerikaiak szeretik a horrort, megrémülni, megijeszteni másokat, ilyen jelemzekbe bújni. Számos Jokerrel és bohóccal, Drakulával és láncfűrészessel, hullákkal és véres alakokkal találkozunk az utcán: a felnőttek így korzóznak Austin 6. utcáján és így mennek Halloween-partikra. 

A gyerekek esetében nemcsak a rémisztő, igazából bármilyen jelmez elképzelhető midőn megjelennek az ajtónkban és Csokit vagy csínyt! kiáltásokkal kis vödreikbe gyűjtik az édességet. Manók, hercegnők állatok és szuperhősök egyaránt bekopognak ilyenkor és mi még nem láttunk tőlük igazi csínyt, hiszen inkább mindenki felkészül csokihegyekkel, mintsem elszenvedjük pl. azt, hogy átdobnak párszor pár WC-papír gurigát a kertben álló fákon vagy sikítóversenybe kezdenek az ajtónkban.

A mostani lakóközösségünkben sokan faragtak és festettek töklámpásokat, ezeket nagyon jó séta közben végigszemlézni, annyi jó ötlet van! 

November

November elseje Halottak napja, de nem annyira a temetőbe járás vagy a gyertyagyújtás a szokás, sokkal inkább a déli szomszéd mexikóiak egyes hagyományainak átvétele. Ők a halottaikra emlékeznek ezen a napon, de kicsit máshogyan, mint mi magyarok: színes ruhákat viselnek, maszkokat festenek vagy tesznek az arcukra. A családok oltárt emelnek elhunyt szeretteiknek otthon, hiszen ekkor a lelkük visszatér az élőkhöz és együtt ünneplik az életet zenével, tánccal, felvonulásokkal. A házi oltárokat virágokkal, fényképekkel, gyertyákkal, játékokkal, ételekkel, édességgel (igazából bármivel) díszítik. Az amerikaiak ebből leginkább az evés-ivást, hangos mulatozást és a színes felvonulásokat vették át. 

Az első hétfőt követő kedd hagyományosan választási nap az Államokban. Minden évben gyakorolják ezt a jogukat szövetségi, állami vagy helyi kérdésekben, valamint képviselők, tisztségviselők és vezetők választásában. A szavazólapokon feltüntetett kérdések specifikusabbak és sokrétűbbek, mint otthon (iskolakörzetet, költségvetést, szabálymódosítást, bármilyen témát érinthetnek). Nem munkaszüneti nap, de mindenkinek van lehetősége a munkahelyéről eltávozni a szükséges időre ezen joga gyakorlásához.

11. a Veteránok emléknapja, ennek legszembetűnőbb jele a rengeteg kitűzött lobogó (akár magánházaknál, de hivatalos helyeken félárbocra engedve), illetve az, hogy külön köszöntik őket a munkahelyeken, hivatalokban, az ünnepségek és felvonulások nem zajlanak le a jelenlétük nélkül. Díszegyenruhában érdemrendjeikkel együtt jelennek meg a volt katonák és sokkal több gratulációt, köszönetet, vállveregetést és jókívánságot kapnak, mint amit mi valaha is láttunk egy másik országban születve. Kitüntetett figyelem és számos ajándék illeti meg őket ilyenkor boltokban, szolgáltatásoknál, éttermekben, pl. ingyen kávé vagy fánk, ajándékital a kedvenc sörözőjükben, tombola vagy más belépőjegyek. Ez nem felülről elrendelve, központilag működik, hanem az irántuk való tiszteletből és maguk a bizniszek döntenek erről.

Veteránok, Camp Mabry

Az iskolákban is fontos nap ez, gyakran meghívnak veteránokat az órákra vagy tanulmányi kirándulást szerveznek a témába vágó múzeumba, laktanyába, kiképzőközpontba, toborzóirodába.

November negyedik csütörtökén ülik körül a Hálaadás-vacsoraasztalokat. Ezt sokan a legamerikaibb ünnepként tartják számon, pedig hasonló arató- vagy az őszi terménybetakarítás végét jelölő jeles napokat sokfelé ünneplik a glóbuszon és nem marad el belőlük a hála kifejezése sem az éves termésért, a munkák bevégzéséért, a munkások jó egészségéért. Az amerikai családok ilyenkor összegyűlnek, sok millióan útrakelnek, hogy együtt tölthessék ezeket a napokat a szeretteikkel, végigegyék a lakomává növekedett vacsoramenüt és megnézzék az esti futballmeccseket.

Aki tartja a hagyományokat, az alábbi ételeket tálalja fel a vendégeinek:

• egyben megsütött pulyka, amit rengeteg féle keverékkel töltenek, alkotóelemek lehetnek: gomba, hagyma, zöldpaprika, zeller, petrezselyemzöld, kakukkfű, zsálya, tojás, dió, kenyérkockák, stb.
• húshoz készült szaft (gravy)
• fokhagymás burgonyapüré
• édesburgonyapüré
• rakott zöldbab (készülhet sajttal, gombával, kakukkfűvel, rozmaringgal, borssal, tejszínnel)
• friss péksütemény (zsömle, kifli, buci, kalács) vagy kukoricakenyér (cornbread)
• vörösáfonya-szósz (zselé) friss áfonyából
• fűszeres sütőtök-pite (szerecsendióval, gyömbérrel, fahéjjal, tejszínnel készítve), diós- és almáspite

A hosszú hétvége további napjait aztán már változatosan töltik: wellness-központokban, síparadicsomban, plázákban (Fekete Péntek), kempingben, kirándulással, tengerparton vagy nagy mozidélutánokkal. Templomba is elmennek és sokan önkénteskednek, adományoznak, ételmegosztáson vesznek részt ilyenkor, hiszen az ünnep lényege éppen az, hogy hálát adunk azért amink van, amit elértünk az évben és ezt másokkal is megosztjuk.

A Hálaadást követő péntek az ünnepi szezon nemhivatalos megnyitója, a nagy(nak látszó) engedmények miatt számosan ekkor intézik az összes karácsonyi bevásárlást, ajándékvadászatot. Egy-egy ember 20-25 másiknak keres meglepetést, hiszen ha ekkor nem, akkor karácsonykor biztosan összejönnek a távolabbi rokonokkal és barátokkal. Jellemző az is, hogy munkatársakat, szomszédokat, sporttársakat megajándékoznak – s ehhez találékonynak kell lenni és persze toleránsnak is, hisz mindenki kb. ugyanennyi személytől kap viszont ajándékot.

December

Ezzel már át is lépünk az év utolsó hónapjába, ami szinte kizárólag az örömről, az ajándékozásról, a vendégeskedésről, a másokkal való jótéteményekről szól. A könyvtárban alig volt olyan nap, amikor valaki ne hozott volna sütit, édességet, fánkot, pizzát, eggnogot csak úgy a többieknek. December 6-án nem tartanak Mikulás-bulikat, hiszen a pirosköpenyes kövér csomagszállító csak 24-én éjjel látogat meg minket.

A karácsonyfát viszont a legtöbben már Hálaadásra vagy az azt követő hétvégén felállítják. Ha a környéken sétálunk és belesünk az ablakokon azt látjuk, hogy a fa dobozból kerül elő (vagyis mű) és fényfüzérekkel, illetve ami a földön elképzelhető bármivel díszítik. Szó szerint, láttam már apró üvegpoharakkal, autószerelő szerszámokkal, de neccharisnyás táncosnő-lábakkal teleaggatott fát is! Nagy divat a családonkénti több fa, tesznek a dolgozószobába vagy a gyerekek birodalmába, esetleg a házikedvenceknek is sajátjuk van!

Ahogyan a filmekbenis látjuk, a házakat, erkélyeket, kerteket és középületeket, parkokat, utcákat is fényárba és ünnepi maskarába öltöztetik. Valóban ez óriási trend, kb. mint a július 4-i tűzijáték-bajnokság. Kevesen vonják ki magukat, ha mást nem pár égősort mindenki kitesz a korlátokra vagy a kerti bokrokra, fákra. De akárhová megyünk, könyvtárba, hivatalokba, állatkertbe, farmra, mindenhol karácsony van: illatokban, díszekben, színekben (zöld, arany, piros), sőt az emberek viselnek valamit, ami ünnepi, ékszert, “legrondább” karácsonyi pulcsit, kalapot, szemüveget, etc. 

Az egész hónapban sokan igyekeznek adni ismeretleneknek: rögtönzött koncertet az utcán, a könyvtárban, az aluljáróban, apró meglepetést a gyerekeknek a pénztárban fizetéskor vagy a postán, nem egyszer kaptunk a szomszédos Sztárbákszból 8-10 pohár kávét a munkahelyen. Étteremben a vacsora után kapunk egy apró doboz csokoládét, az istentiszteleten a közösség gyerektagjai által rajzolt üdvözlőlapot, a banki / biztosítási / ingatlanos ügyintézőtől névreszóló képeslapot, szóval számtalan meglepetés éri az átlagembert, amitől tényleg egyre jobb a kedvünk.

Mi nem igazán vetjük bele magunkat a bevásárló-tömegnyomorba, de ha valaki igen, akkor Hálaadástól hallgathatja az unalomig ismert karácsonyi dalokat, zenéket a boltokban, szagolhatja a mézeskalács-fűszer-almabor-cukorhab-sütőtök-csokoládé-mandula-kavalkádot – már ha bírja. Nehezen viseljük ezt a giccses-borzasztó-mű-világot, tehát messzire elkerüljük.

Karácsonykor ismét pulykát, sonkát, diós-tökös-almás-csokis édességeket készítenek, szinte majdnem ugyanazt, mint Hálaadásra. Nincs egyértelműen karácsonyi specialitás, csak azoknál a családoknál, akik erősen tartják az eredeti nemzeti sajátosságokat: dán és német gyümölcskenyér, olasz panetonne, angol puding, francia fatörzstorta, stb. Ha szerencsém van, találok magyar szaloncukrot egy bizonyos boltban, tehát mi is díszíthetjük szokásunk szerint a fánkat.

Hivatalosan az USA-ban csak december 25. ünnep- és szabadnap legtöbbeknek – a következő napot (26.) már sokan azzal töltik, hogy a kapott, de nem tetsző, szükségtelen, 20. ugyanolyan ajándékot visszavigyék / levásárolják a boltokban (ez mondjuk az én számomra megbillenti a nagy ajándékhalmok értelmét…). Rengeteg élő karácsonyfát már ekkor kidobnak az utcára: Game over! Ki a házból vele! 

Az év utolsó ünnepe a Szilveszter, ami szintén nem szabadnap, esetleg rövidebb, mint a szokványos munkanapok. Ez nem igazán különbözik az otthon látottaktól, partikon, házibulikban vagy az utcán búcsúztatják az óévet és köszöntik az újat. Nem tudok csak erre az alkalomra szóló ételről vagy italról sem, átlagos partikaják vannak és rengeteg alkohol, pezsgő és bor, tűzijáték és visszaszámlálás. 

Kicsit hosszabbra nyúltak ezek az írások, de remélem érdekesebbek lettek, mint mindaz, amit a TV-ből tudhatunk az itteni ünnepekről és arról, hogyan mivel töltik az emberek az időt. Köszönöm, hogy végigolvastátok!