Egy munkanapom a könyvtárban

2017-ben kezdtem a városi közkönyvtár egyik fiókjában dolgozni hivatalosan segédkönyvtárosként. Magyarországon nem ebben a szakmában tevékenykedtem, de mindig szerettem könyvek között lenni. Az első apró falusi könyvtár illatára ma is emlékszem, s gyerekkorom óta állandó és aktív tagja vagyok legalább 1 könyvgyűjteménynek. Én ma is papíron szeretek olvasni, ha lehet azonnal kiváltom az e-lehetőségeket, persze elismerem ez utóbbi előnyeit. Ez csak egy kis háttérinfó, de bizonyosan segített az állásinterjún is, ahol persze, hogy megkérdezték, hogy olvasok-e rendszeresen.

Visszakanyarodva az írás alaptémájához, biztosan vannak akik azt mondják: na egy könyvtárban aztán soha semmi nem történik, az ott dolgozók csak azt tudják megfigyelni, hogyan gyűlnek a porszemek a soha ki nem kölcsönzött példányokon. Mi sem áll messzebb az én fiókkönyvtáramtól! Az interjún persze viccesen hangzott, hogy ez nemcsak a város, hanem az egész állam legforgalmasabb fiókja. Aztán hamar megláttam, hogy igaz. Valóban nagy forgalmat bonyolítunk (a 12 fiók közül az összforgalom 1/4 részét a hivatalos adatok szerint), persze az is igaz, hogy a betérő emberek csak egy része kölcsönöz, mivel rengeteg más funkciót is betöltünk.

Nálunk lehet

• dolgozni szabad  és ingyenes internethasználattal
• külsős programokat szervezni
• helyben olvasni, számítógépet használni szinte korlátlan ideig
• nyomtatni, faxolni, fénymásolni
• mesedélelőttre járni
• terápiás kutyákkal dolgozni
• hivatalos online teszteket írni, vizsgákat letenni
• nyelvet tanulni
• videó- és társasjátékozni
• klubokba járni
• otthon tanuló gyerekekkel találkozni (külön gyűjtemény áll rendelkezésre)
• ingyenes belépőket kölcsönözni az állatkertbe, a Csodák Palotájába, a botanikus kertbe
• önkénteskedni
• kiscsoportban vagy önállóan tanulni, saját, csendes kuckóban
• menekülőszobából szabadulni
• pizsamapartira jönni

Sokkal inkább egy közösségi központ, mint csupán kölcsönző hely. Ebből a sokféleségből adódik, hogy a dolgozóknak sokrétűbbek a napi feladataik, mint csak az olvasók segítése a vágyott könyv, DVD, CD, hangoskönyv megtalálásában. Ebben, illetve a keresett információ felkutatásában, olvasnivaló ajánlásában merül ki a könyvtárosok munkájának 85%-a. A segédkönyvtárosok feladata pedig leginkább az, hogy mindez könnyen megvalósuljon, tehát mi az ő kezük alá dolgozunk elsősorban.

A napom minden esetben azzal kezdődik, hogy a válogatószobánkban elindítom a számítógépeket, hiszen általuk működik az egész rendszer városszerte és tágabb körben is. Minden segéd részmunkaidőben dolgozik, ez heti 20 órát jelent átlagosan, de van aki ettől többet és van, aki kevesebbet tud vállalni. Órabérben fizet a város ezért a munkáért és nem jár hozzá semmilyen juttatás (biztosítás, fizetett szabadság, betegszabadság, stb.). A válogatóhelyiséget előkészítem a munkanapra, ha valami hátramaradt estéről, azt elrakom, kiürítem a könyves tárolókat, ha nem üresek és minden szükséges kocsit, ládát a helyére teszek. A kora reggel bedobott friss napilapokat iktatom, lebélyegzem és kiteszem a tárlókra.

Ezután valamennyi, az olvasók által használt gépet is beindítom az összes részlegen (felnőtt, gyerek, kamasz, könyvtárosok), ellenőrzöm, hogy mindenhol be tudnak majd jelentkezni (összesen mintegy 40 gépet jelent), az íróasztalokat rendbe teszem (szemetet szedek, letörlök, az elhagyott tárgyakat, könyveket begyűjtöm). Munkára alkalmassá teszem a nyomtatókat, fénymásolót, eközben az egész teret bejárom és mindent rendbe teszek, amit rendetlenül találok. Időnként a mellékhelyiségeket is ellenőrzöm, hogy megfelelő állapotban legyenek, de ezt sokszor más munkatárs megteszi, mielőtt magam odaérek. Minden otthagyott könyvet, újságot, lemezt összeszedek és ellenőrzöm a rendszerben, hogy bent van-e hivatalosan vagy esetleg csak elfeledte valaki. 

Mivel nálunk él egy menhelyről menekített sikló, Cornelia, az ő akváriumát is ellenőrzöm, a lámpáját átkapcsolom (hiszen éjjeli melegítésre is szüksége van). Ezek után a válogatóhelyiségbe viszem az este-éjszaka során az olvasók által bedobott darabokat (bármi lehet, ami kölcsönözhető) – ezek két nagyméretű fémkocsiban gyűlnek egy külön kis helyiségben és elkezdem visszavenni őket a gyűjteménybe. Az olvasónak ehhez nem kell jelen lennie. Eddig kb. 20-30 perc telt el, ekkor nyit ki a fiók, reggel 9-kor.

Nyitástól a folyamatosan bedobott könyveket, játékokat, CD-ket, DVD-ket rendre veszem be a rendszerbe és szortírozom a válogatóban a felállított szempontoknak megfelelően. Külön kocsikra teszem a szép- és szakirodalmat, gyermek- és felnőttkönyveket, a saját rendszerünk szerint. A külső tárolókat kétóránként, a belsőket folyamatosan ürítjük. Nyitástól már ketten dolgozunk ezen, míg a harmadik társunk elkezdi az aznapi (az olvasók által eddig az időpontig online előre megigényelt) kéréseket megkeresni. Ez a lista a Millardban többszáz darabos mindennap – csak összehasonlításképp más, kisebb fiókokban van, hogy összesen 20 darabos). Egy üres kocsival végigjárom a könyvtár részeit és az azonosítók alapján kiválogatom a kért dolgokat. Ha én vagyok ez a munkatárs, akkor csak nyitás után érkezem és ez lesz a kezdő 2 órás műszakom. Rendszerint 2-3 óránként cserélünk a feladatokban vetésforgó-szerűen vagyis egy ember nem ugyanazt csinálja egész munkanapja során. 

Napindító, bevételre váró mennyiség

A válogatóban délelőtt 11-kor van először váltás, ha addig épp nincs becsekkolandó könyv, akkor magam mellé veszek egy kocsit és betű- vagy szám szerinti rendbe sorakoztatom a rajta lévő dolgokat, hogy a visszapakolós társaim munkáját segítsem. Vagy épp a magamét, hiszen lehet, hogy a következő 2 órában épp ez lesz a reszortom. Ez a 2. számú feladatkörünk, azaz a bevett könyvek, DVD-k, CD-k visszarakása a polcokra, hogy az olvasók rendelkezésére álljon minden. S annak igazolására, hogy ez figyelmet és pontosságot igénylő, aprólékos és időigényes munka, álljon itt igazolásul azon dolgok listája, amit nálunk lehet kölcsönözni:

• könyvek
• DVD, CD, hangoskönyvek, playaway (laposelem nagyságú készülék, amihez csak egy fülhallgatót kell csatlakoztatni), mini tanuló tabletek (playaway launchpad), beszélő könyvek ( VOX books)
• oktató – fejlesztőcsomagok gyerekeknek (a legváltozatosabb témákban, környezetvédelem, gyászfeldolgozás, mesék, mítoszok, cserkészet)
• Olvas a baba-csomagok, BOB könyvek (olvasásfejlesztő zsebkönyvcsomagok)
• folyóiratok, magazinok, könyvklub-készletek (20-25 db könyv, DVD, hangoskönyv, segédanyag)
• belépők az állatkertbe, a Csodák Palotájába, a botanikus kertbe, a Fontenelle Forest-be (természetvédelmi terület a Missouri partján) 
• vetőmagok
• B-cycle elérési kód (omahai MOL Bubi)
• Chromebook, laptop, adapter   
• játékok
• nyelvtanuló-csomagok, rengeteg szótár, lexikonok
• zine zsebkönyvek
• nagybetűs könyvek (large print)
• manga, képregény                     
• térképek
• tankönyvek         
• bélyegkatalógusok
• könyvtárközi kölcsönzés (az egész országból)       

A mi fiókunkban általában 10-15 teli kézikocsi van, amelyek arra várnak, hogy visszakerüljenek a polcokra. E részfeladat során természetesen sokszor ellenőrizzük a már kint levő könyveket is, hogy a helyükön vannak-e, hisz bármit sokkal könnyebb megtalálni, ha a saját helyén keresem, viszont lehetetlen, ha az olvasó elvitte magával másik részlegbe, letette akárhol, esetleg maga visszarakta de nem a pontos helyére. Ezek alapján szerintem már simán érthető miért van szükség a munkánkra, hiszen ha a könyvtárosok ezzel töltenék az idejüket, mikor válaszolnának az olvasói kérdésekre, telefonokra és mikor végeznének kutatómunkát? Ez valamennyiük feladata, hiszen 1-1 részért felelnek a fiókban (folyamatos frissítés, selejtezés, gondozás). Fontos hogy elérjék, hogy az olvasók elvigyék a részlegük példányait vagyis, hogy ne csak egyes könyveket olvassanak rongyosra. Ez azért nem mindig könnyű, gondoljunk csak a szakirodalomra, világzenei CD-kre, kamaszregényekre!

A munkám harmadik legfontosabb része pedig az olvasók segítése tulajdonképpen bármiben: faxolni, fénymásolni, nyomtatni, megtalálni valamit, ha segítséget kérnek a számítógépek használata során (önéletrajz-írás, állásra jelentkezés, fotók rendszerezése, fájlkezelés, szerkesztés), kérdésekre válaszolni. Mindezen felül bármi, amire a fiók vezetője vagy a könyvtárosok megkérnek (utasítanak).  Egy korábbi bejegyzésben hosszabban részleteztem már a feladatokat, csak ízelítőül néhány napi-heti munka:

• programlátogatók számlálása
• porszívózás, portörlés
• adományok szortírozása
• leltározás
• beszélgetés magányos, idős vagy sérült emberekkel, gyerekekkel (jó néhányan csak egy jó szóért térnek be rendszeresen)
• teremrendezés
• játékok fertőtlenítése
• könyvek kisebb javítása

Ha rövidebb a műszakom csak 1 db 15 perces szünetet kapok, ha 7 óránál hosszabb, akkor 2X15 perc pihenő és 1 félórás (nem fizetett) ebédszünet van. Szeretem ezt a munkát, mert beletanulhattam egy számomra új és érdekes szakma alapjaiba, egészségesen megoszlik az emberekkel s a könyvekkel töltött idő, beilleszkedtem egy jó közösségbe és persze óriási gyűjteményből olvashatok, kereshetek kedvemre! Rengeteg klassz program van nálunk egész évben, nagyon jó, amikor tele van az épület a nyári olvasóprogram-sorozat gyerekhadaival (alig bírják kicipelni a sok kölcsönzött könyvet), szépek a karácsonyi koncertek és izgalmasak a menekülőszobák vagy amikor az állatkert lakói a vendégeink. Számtalan köszönetet, kedves gesztust, dicséretet, pozitív visszajelzést és elismerést kapunk az olvasóktól – akár szóban, írásban vagy fánkban-sütiben-pizzában-kávéban kifejezve nap mint nap!

Remélem sikerült az olvasói kíváncsiságot kielégítenem, ha nem várom a további kérdéseiteket, véleményeteket!

Az ajtón belépve ez a látvány tárul elénk a Millardban