Túrázz velünk Iowában!

Túrázni Iowában? Hol? Csupa kukoricaföld az egész, nem? 

Iowa varázslatos hely! Nem hiszed? Csak gyere el és nézd meg magad!

Mit gondoltok a két vélemény közül melyik fedi a valóságot? Mi úgy véljük, csakis a második! Lévén Nebraska és Iowa határán élünk tulajdonképpen, gyakrabban indulunk kelet felé autózni, felfedezni vagy túrázni, leginkább azért, mert sokkal közelebb van bármi látnivaló, mint nyugat felé. Hálaadás környékén meglehetősen jó időben volt részünk, ezért ismét erre vettük az irányt egy kis kikapcsolódásra, eltávolodásra. Egyébként Iowában síelni is lehet, tőlünk kb. egyórányi autóútra, bármennyire is hihetetlennek tűnik. Felvonók, sí- és szánkópályák, túraösvények várják a látogatókat a téli hónapokban.

A Loess Hills természetvédelmi terület és védett erdő Omahától északkeletre található a Missouri másik oldalán. Ha valahol igaz a varázslatos Iowa szlogen, akkor errefelé bizonyosan: kisebb-nagyobb patakok, vízfolyások szabdalta vadregényes dombok bájos kistelepülésekkel, kényelmes kempingekkel. A természet szerelmesei jókora palettán válogathatnak a kínálatból: lehet vadászni (engedéllyel), horgászni, evezni, túrázni, kempingezni, nyáron fürdeni, úszni, vadkempingezni, terepbicajozni. Aki el akar távolodni a civilizációtól, simán megteheti, hogy elkerüli a falvakat, városokat, grillező és tűzrakóhelyek is vannak, amiket felelősséggel, de szabadon használhatunk. 

A löszdombság (ezt jelenti a loess hills kifejezés) Iowában egy olyan egyedülálló képződmény, amelynek az egész földgolyón egyetlen párja van, Kínában: a jégkorszakban keletkezett finomszemcsés, üledékes lejtők és meredek falak a szél és a gleccserek felszínalakító munkájának következtében alakultak ki. Ekkora  magasságban azonban valóban csak az említett két helyen a világon. Mulatságos volt elképzelni a gyalogtúránk közben, hogy valamikor gleccser húzódott az ösvényünk alatt, illetve, hogy milyen időtlen munkával tette a természet olyanná a felszínt, amilyennek most láthatjuk: kavicsos, sárga-szürke löszös dombok, meredek, madarak-lakta függőleges falak, patakok által kivájt árkok, medrek.

Az őszi időben szinte minden órában más táj, más látvány tárult elénk, szóval egyáltalán nem mondhatjuk, hogy egyhangú, síkságon gyalogoltunk volna. Pedig a Loess Hills természetesen a Great Plains (nagy síkság) része, de ha valaki csak egyszer veszi a fáradságot és bejárja, akkor megtapasztalhatja, hogy mennyire más Iowában, Kansasben, Oklahomában és Montanában.

Hitchcock Nature Center

A természetvédelmi terület két különböző részén túráztunk a november végi napokon és az enyhe időnek köszönhetően sok sétálóval, gyaloglóval, sátorozóval találkoztunk. A Hitchcock Center inkább lankás, több rétet összekapcsoló túraösvényekből áll, vagyis nem túl nehéz, kisebb szintkülönbséggel teljesíthető kihívásokról van szó. Négylábú társakkal, gyerekekkel egyaránt kényelmes, barangolós, poroszkálós kirándulásokat tehetünk itt. Megfigyelni való állatok, növények, madarak szép számmal vannak, szóval unatkozni nemigen lehet!

Szelfipontok és térerő persze csak a látogatóközpontban van, de aki megvan ezek nélkül, garantáltan remekül érzi majd magát. A magaslatokról rápillanthatunk a történelmi Lincoln autóútra és a Lewis és Clark felfedezők által bejárt útvonal részeire is. Meriwether Lewis és William Clark az Államok első felfedezői közé tartoztak. Az 1800-as évek elején Thomas Jefferson elnöktől kaptak megbízást és anyagi fedezetet a vadnyugat feltérképezésére, a flóra és a fauna leírására. Iowa nyugati részén is a nyomdokukba léphetünk elképzelve, hogy milyen lehetett a bölények és őslakosok lakta préri.

Érdekes találkozásban is volt részünk az egyik kilátópont közelében akaratlanul botlottunk bele egy épp sátrat verni készülő túrázóba, aki elmondta, hogy huszonéve minden Hálaadáskor ide jön el, mert itt teljes nyugalomban tötlheti el ezeket a napokat, családja nincsen, nem tud kihez vacsorára menni, de nem is akar. Az ünnepi vagy Fekete Péntek-bevásárlóháborút pedig gyűlöli, szívesen kimarad belőle. Ide elhozza az egyszerű ételeket és szuperül tölti a hétvégét madarak és mókusok társaságában a szelet hallgatva.

Preparation Canyon

A löszdomboknak ez a része kicsit távolabb fekszik Omahától  és az előbbi centrumtól is. A kanyon név persze nem szabad, hogy a Grand Canyont idézze fel bennünk, nem akkora kiterjedésű és jelentőségű kanyonról van szó. De valóban meredekebb területeket járhatunk be, patakmederben és dombgerincen egyensúlyozhatunk, jó sok kilométeren át róhatjuk az erdei utakat. Messzebb esnek a lakott településektől és vadregényesebbek, mint a Hitchcock rétjei. Kevesebb a városi (autópálya) zaj és szennyezés, viszont itt is jó sok túrázóval, kerékpárossal találkoztunk. Voltak kempingezésre alkalmas helyek tűzrakóval, de csak hevenyészett, félig a földbe ásott egyéjszakás menedékek is.

Ez a kanyon történelmi ponton is kapcsolódik a Lewis & Clark-ösvényhez. A névadó település első házait ugyanis az érkező mormonok húzták fel 1840 körül, tömeges nyugatra vándorlásuk kezdetén. A mormon ösvény pionírjai igazi úttörő munkát végeztek az út során felépítve az őket követő szekérkaravánok számára a pihenőket. Embert próbáló, sok életet követelő időszak volt ez, hiszen az ismeretlen terep, a számukra új időjárás, az őslakosok bizalmatlansága mind áldozatokat kívánt a részükről. A faluban találunk épp ezért emlékművet, amely megállásra és emlékezésre késztet minket, XXI. századi látogatókat is. Preparation a fénykorában 60-70 lakóháznak, iskolának, postahivatalnak, kézműves műhelyeknek és nyomdának is helyet adott.

Ahogy korábban is említettem, itt jó hasznát veszi a túrázó egy strapabíró túrabakancsnak, tájékozódást segítő eszközöknek, sátornak, gázmelegítőnek, mert a terep nehezebb és rázósabb, mint elsőre gondolnánk. Mi nem terveztünk éjszakára maradást, tehát itt is lazábbra vehettük a gyaloglást és elővehettük a magunkba mélyedő, szabadon, lassan felfedező, fényképező énünket mindketten.

Ahogy Miklós Iowában felnőtt, ma már Austinban élő barátja Mike fogalmaz mindig: Iowa is a magical place! Mi 100%-ban aláírhatjuk ezt. Gyertek el és győződjetek meg magatok! Igazi meglepetésekben lehet részünk, hisz nem kell nyitvatartási időt keresgélnünk a neten, a természet mindig nyitva van, befogadó és nyájas (ha képesek vagyunk felismerni a figyelmeztető jeleit).

Az idei túráról készült videónkat itt nézhetitek meg!