Ünnepek, évfordulók körforgása 1.

Ezt a bejegyzést az amerikai kalendárium ünnepeinek és jeles napjainak szenteljük. Mit és hogyan ünnepelnek a tengerentúlon? Tényleg minden csak a vásárlási őrületről és a pénzköltésről szól? Régóta nyilvánvaló hogy Amerika egy kicsit mindenből valamit (a little bit of everything) és mélyebbre tekintve sok felszínességet takar. Igaz ez a naptárban megtalálható évfordulókra is: van benne szövetségi, állami, helyi, őslakos, afroamerikai, hindu, zsidó, keresztény, kínai, mexikói, sportra vonatkozó jeles nap. A kavalkádból aztán mindenki kiválasztja azt, ami számára fontos és megünnepli.

Piros betűs, azaz egy vagy két munkaszüneti nappal együttjáró ünnepből mindösszesen 6 van a naptárban, de ezt sem teljesen egyformán tartják valamennyi államban. Olyan, ami tehát a fennen hirdetett amerikai összetartozást vagy nemzeti jelleget erősítené, nagyon is kevés számban van jelen. 

Ez a hónap itt a nagy visszarázódás-újrakezdés hava szerintem. A hosszú, ünnepléssel teli napok után (ami Hálaadás hetétől számítható, a boltokban október elejétől)  januárban mindenki igyekszik visszatérni a rendes kerékvágásba, felvenni az új év ritmusát. Ez nem annyira újdonság, máshol is hasonló, csak nem előzi meg kb. 6-7 hét permanens emelkedett hangulat, amelynek utolsó felvonása a szilveszter éjszaka, levezetője pedig az új esztendő első napja. Sokan kezdenek új tevékenységbe, vállalnak új állást, indítanak vállalkozást, kezdenek tanulni vagy vesznek fel új szokást.

A januári nemzeti ünnep (public holiday) a Martin Luther King-emléknap (a hónap 3. hétfője), amikor is a meggyilkolt polgárjogi harcosra emlékeznek. Nem múlhat el a nap a híres beszéd megidézése nélkül (I have a dream), s ehhez kapcsolódóan erős hagyománya van az iskolákban megtartott szónokversenyeknek.

Nem munkaszüneti, de ünnepnapként tartják számon az új elnök beiktatásának napját, január 20-át négyévente (Inauguration Day). 2021-ben a washingtoni ünnep részeként Amanda Gorman a saját költeményét szavalta el a Capitolium lépcsőjén – sokak szerint felejthetetlenné téve Joe Biden beiktatását.

MLK-megemlékezés Austinban

Ez a hónap az afroamerikai történelem hónapja. A legtöbb esemény e köré szerveződik: felolvasóestek, megemlékezések, nyilvános irodalom-történelem órák, koszorúzások, táncestek, koncertek. Természetesen afroamerikai szerzők, hősök, művészek, sportolók, celebek, etc. szereplésével és megidézésével. A könyvtárunkban nagyon szép tárlók készülnek ekkor verseskötetekkel, fotóalbumokkal, regényekkel, térképekkel, mesekönyvekkel és rengeteg filmmel.  Mindig hangsúlyozzák a női alkotókat, ez nekem különösen tetszik.

Fontos nap a másodika (Groundhog Day), csak nem a mackó előbújását várják, hanem egy Punxsutawney Phil névre hallgató momota viselkedésében bízva próbálják megjósolni hosszú lesz-e még a tél. A “központi” ünnepséget minden évben Pennsylvaniából közvetítik a televíziók.

A Super Bowl-vasárnap az előzővel együtt persze nem hivatalos ünnep, de bizonyos, hogy amerikaiak milliói semmi mást nem szerveznek erre a napra. Nemcsak maga a játék, hanem az azt övező reklámhadjárat és felhajtás is a hagyományok része. Nem múlik el a vasárnap sok ezer kiló csirkeszárny, guacamole, csipsz, pizza és sör elfogyasztása nélkül, tömve vannak a sportbárok, szabadtéri kivetítők, bowlingpályák, ahol üvöltve ünnepelnek és szurkolnak mindkét nem képviselői. A futballszezon az előző év szeptemberében kezdődik, február első vasárnapja ennek a lezárása. Az első Super Bowl-meccset egyébként 1967. január 15-én játszotta a Green Bay Packers a Kansas City Chiefs ellen Los Angelesben.

Van-e aki nem ismeri a következő, immár világszerte elterjedt amerikai szokást: számos vagy számtalan Valentin-napi szívecske, üzenet, képeslap, levél, csokoládé, virág és plüssállat ajándékba adását a szeretteinknek? Itt ez már régen nemcsak a szerelmesek fiesztája, hanem családtagok, munka- és, osztálytársak, kedvenc tanárok és az idősotthon lakóinak megajándékozása. A boltokban január első napjaitól kerülgetjük a flitteres-csillogó-piros-rózsaszín-lila színekben pompázó polcokat, standokat.

A február a cserkészsütik hónapja is számunkra.  Úton-útfélen talákozunk a lányok standjaival, akik a hagyományosan egyszerű, de finom kekszeket árulják – legtöbbször persze szülői felügyelettel – és az eladott mennyiséggel jelvényeket és dicsőséget nyerhetnek. Nem nagyon lehet ellenállni a boltok bejáratánál pirosra fagyott orral és széles mosollyal érdeklődő kérdésre: melyik keksz a kedvencünk. Jelentem a citromos, a karamellás, a mentás és a csokis mind a kedvencünk!

Sok városban ünneplik a kínai újévet jelmezes felvonulással, apró szerencsehozó ajándéktárgyakkal, tűzijátékkal és kínai fogások készítésével. Ugyanígy az Indiából származó Színek Fesztiválját is egyre szélesebb körben megtaláljuk (Holi) márciusban és már nemcsak hinduk vesznek részt a festékdobálásban, hagyományos ételkészítésben (másokkal való megosztásban). A Holi a mi farsangunkhoz hasonló téltemető-tavaszköszöntő ünnep.

Festékdobálós ünneplés Austinban

Február harmadik hétfőjén az első számú amerikai államférfiakat ünneplik, a szövetségi ünnep keretében George Washington (február 22.), pár különutas állam Abraham Lincoln születésnapját (február 12.) tekinti hivatalosnak. A Presidents’ Day nem munkaszüneti nap az üzleti világban, de az az iskolák, hivatalok, közintézmények számára. Az oktatási intézményekben mindkét jeles napról megemlékeznek vetélkedőkkel, témahéttel, tanulmányi kirándulásokkal.

S hogy erre a hónapra már kell “ereszd el a hajam”-lehetőség, arról a Mardi Gras-bulik gondoskodnak. Ebben az időszakban sokan utaznak New Orleans-ba, ahol számos lehetőség közül választhatnak a fesztiválozók: karnevál, koncertek, templomi alkalmak. NOLA utcáin a hömpölygő tömegben bármi megtörténhet, hiszen legális a nyilvános alkoholfogyasztás és sokan úgy értelmezik ezt az ünnepet, amikor mindenkinek mindent szabad. Messze elveszett már a húshagyó kedd alapjelentése a féktelen ivászatok, egybefolyó napokig tartó bulizás, szerezzünk élményt mindenáron-feeling mögött. A boltokban új színek uralkodnak (arany, zöld, lila), vehetünk ezernyi gyöngyöt, karneváli jelmezt és persze a hagyományos süteményt. A kerek king cake-ben ma is elrejtik a szerencsehozó pénzérmét bab- vagy gyöngyszemet. Louisianában a családi asztalra kerülő süteménybe apró műanyag babát sütnek, amely Jézust szimbolizálja, s megtalálója hivatott a következő évi ünnep megszervezésére, azaz a hagyományok továbbvitelére.

Másodika Texas Függetlenségi Napja, 1836-ban ezen a napon kiáltották ki a köztársaságot és írták alá a Mexikótól való függetlenséget deklaráló nyilatkozatot. 2016-ban volt szerencsém részt venni az austini ünnepségen, posztot is írtam róla akkor.

A díszsortűz után megéljenezték a szabadságot

Az USA-ban március hagyományosan a nők ünneplésének hónapja, nem is igazán a nemzetközi nőnap okán, hanem inkább a nők történelemben és a társadalomban betöltött szerepére fókuszálva (Women’s History Month). Hogy az egyenjogúság, a nőjogi mozgalmak mellett, az általuk végzett munka és áldozatos önkénteskedés elismerése fontos és hosszabb idejű megemlékezést kíván, a magyar származású történész, szak- és szépíró Gerda Hedwig Lerner fejéből pattant ki. 1980 óta ünneplik az Államokban, Ausztráliában és az Egyesült Királyságban – fesztiválokkal, felolvasóestekkel, táncestekkel, kiállításokkal, felvonulással és számos elismerő nappal / alkalommal.

Erre a hónapra esik a tavaszi szünet, amit rengeteg diák tölt kirándulással, utazással, tanulmányutakkal. A kisebbeket általában Disney World-be viszik Floridába vagy Kaliforniába. A nagyobbak éjszakai túrákra, sátorozni, vadkempingezni mennek, míg az egyetemisták és végzős középiskolások népszerű bulivárosokba (New Orleans, Las Vegas, Galveston, Orlando, etc.) sokszor szülői felügyelet nélkül. Ehhez kapcsolódva, de már februárban is népszerűek az apa-lánya, anya-fia esték vagy hétvégék, ünnepelve az egymásra szánt időt. Ezek nagyon változatos programok lehetnek: pizzázás, étterembe menés, sütés-főzés, tandemugrás, vadvízi evezés, spa, síelés, művészeti workshopok, vadászat, menekülőszobák, külföldi utak. Az én értelmezésemben az összes elmulasztott dolgot ekkor próbálják bepótolni a szülők a roppant elidegenedett, kötődések nélküli amerikai társadalomban – pár nap, ami csökkenti az év során begyűjtött lelkiismeretfurdalás-hegyeket.

South Padre Island

(Texas) – nemcsak bulihelyszín, hanem szerintünk az ország egyik legszebb tengerpartja

A bulizás, ivászat és féktelen élvezethajszolás a legfőbb célja a március 17-én megtartott Szent Patrik-évfordulóknak is. A boltokban minden zöldben és / vagy lóhere alakban lehet megvenni (ajándéktárgyak, poharak, sütik, ruhák, játékok, italok, kalapok, stb.) Az ír kultúra ünneplése megintcsak rengeteg formában valósul meg: városi felvonulás, hagyományos ír reggeli valamelyik ír kocsmában – természetesen Guinness sörrel, zöld fantáziaitalokkal, mindenki visel valamilyen zöld ruhadarabot, vicces kalapot, hárfa- vagy lóhere-alakú ékszereket ezen a napon és a gyerekek az összes, ír manóról (leprechaun) szóló mesekönyvért közelharcot vívnak a könyvtárban. A rendőrség ekkor tartja az évi első olyan nagyszabású közúti ellenőrzést, amelynek célja az ittas vezetők kiszűrése – nem véletlenül, hiszen sokan az ír kocsmákba mennek vissza a munkaidő letelte után folytatni a bulizást.

Elseje a bosszantó ugratások napja, hasonló a Magyarországon ünnepelt április bolondjához. Inkább kisebb, de néha valóban durva tréfa áldozata lehet az, aki nem elég óvatos. Ezen a napon elnézőbbek a munkahelyen, hivatalokban történő viccekkel (office prank) is.

A Húsvétot az Államokban csak vasárnap ünnepeljük, a hétfő ugyanolyan munkanap, mint a többi. Hangsúlyosabbak a Nagyhét napjai, legalábbis a hívők számára, Áldozócsütörtököt, Nagypénteket és Nagyszombatot rendre számos rendezvénnyel és erős színszimbolikával ünneplik. A böjt idején lilát viselnek, emlékezve Jézus szenvedésére, Nagypénteken és -szombaton feketét (Jézus halála), Húsvétvasárnap aranyba és fehérbe öltöztetik a templomot, a templomkertet és önmagukat is a feltámadás örömére. Még a koronavírus sem lehetett akadálya a hagyományos tojásvadászatnak. Kicsik és nagyok rohannak és kutatják fel ebből az alkalomból az édességet, apró meglepetést rejtő műanyagtojásokat (amiket persze nem a nyuszi, hanem a gondos szülők dugdosnak el hajnalban vagy előző este). A templomi közösségek is tartanak tojásvadászatot parkban, parkolóban vagy a templomkertben, az utóbbi években nagy divat, hogy helikopterről dobják le a sok száz tojást az ünneplők közé és persze nem maradhat el a vendégnyuszi sem, “akivel” szelfik ezrei készülnek csakúgy, mint a decemberi piros ruhás ajándékhozóval. Érdekesség, hogy a kindertojás sokáig tiltólistán szerepelt pár ostoba baleset miatt (a gyerekek lenyelték a tojásokban rejtőző apró játékokat), itt Omahában sok boltban lehet kapni újra, tehát része az ajándékhalmoknak, amikkel elárasztják a nebulókat.

Cserepes liliomokkal díszítik ilyenkor a templombelsőt és az oltárt, ezeket a közösség tagjai adományozzák és az ünnep elmúltával hazavihetik, de legtöbbször nem veszik vissza a bódító illatú, gyönyörű hófehér virágerdőt, hanem tovább ajándékozzák, idősek otthonába, óvodába, közintézményekbe. A Húsvétot a családok sokszor ünneplik otthon nagyobb összejövetellel, tojásfestéssel és nem maradhat el az ajándékkosár sem (Easter Basket), az egyik legkedvesebb munkatársam még most is minden évben megajándékozza immár felnőtt fiait. Ilyen ajándékkosarat nemcsak gyerekek, hanem sok férj, feleség, nagyszülő is kap személyre szabottan megtöltve.

Omahában találkoztunk először az áprilisban megtartott sülthal-péntekekkel. Lévén ez az étel tipikus böjti fogás, kisebb fiesztákat (Friday Fish Fry) tartanak 1-1 pénteken amolyan batyusbál formájában: a templomban vagy a parkolójában sokan saját sütést fogyasztanak vagy osztják meg, mások ott veszik meg és támogatják ezzel a közösséget. Persze hogy ez is amerikanizálódott már: édességhegyek és cukros üdítők, valamint a gyerekek szórakoztatása nélkül (ugrálóvár, arcfestés, lufibohóc, aszfaltrajz) nem létezik ilyen rendezvény.

22-én egyre több munkahelyen, intézményben ünneplik a Föld Napját (nemcsak iskolákban, oktatási centrumokban) hulladékgyűjtéssel, takarékoskodással, előadásokkal, egyéni kezdeményezésekkel. Az első ilyen figyelemfelhívó megmozdulást egy sokat emlegetett wisconsini szenátor, Gaylord Nelson és egy épp akkor végzett Harvard-diák, Denis Hayes szervezte 1970-ben kifejezetten a felvilágosításra koncentrálva, s hogy a környezetvédelem témáját egyáltalán közelebb vigyék az átlagemberhez. Az eltelt 51 év során számos új törvényt időzítettek e jeles napra, s tették ezáltal is emlékezetesebbé a fontos dátumot.

Kifejezetten Nebraskában tartják meg a Faültetés Napját, a hónap utolsó péntekén (Arbor Day). Az állam a nagy amerikai préri közepén a vágtázó szelek, viharok és fátlan síkságok hazája. Egy ide költöző telepes, J. Sterling Morton, az 1800-as években felismerte annak a szükségét, hogy a futóhomokot és az eróziót megállítsák sok ezer fát kell ültetni Nebraska-szerte. Morton maga kezdte a saját földjén a fásítást és másokat is ugyanerre biztatott. Hivatalosan 1872-ben nevezték el és ki a Faültetés Napját, ekkor több mint egymillió fát ültettek el az államban. Nem “hivatalos” ünnep, de számos más állam is átvette és megemlékezik róla.