Három bőrönd

Mi ennyivel érkeztünk meg Texasba kilenc évvel ezelőtt. Most visszagondolva, jó néhány költözéssel  a hátunk mögött, sokkal könnyedébben teljesíthető a dolgaink dobozokba pakolása és tárolóhelyre szállítása. 2012-ben nehezebben ment mindez, sok dologhoz fűzött olyan viszony, amiről azt hittem örök, aztán az elmúlt idővel ez sokat változott. Sokkal könnyebben elengedek sokat belőlük, illetve eleve be sem kerül a megvásároltak listájába. Az akkor bedobozolt holmink nagy része ma is ugyanúgy megvan otthon, csak megélt egy költözést.

Nem mondom ma sem, hogy egyszerű volt az a költözés és sokaknak tartozunk hálával a segítségért (pakolás, vezetés, főzés, szervezés, autókölcsönzés). Fejben jó előre kezdtem listát összeállítani arról, hogy miket hozzunk mindenképpen magunkkal az Államokba. Megkérdeztem anyukámat, testvéremet, anyósomat arról, hogy szerintük  mi szükséges egy alap konyha felszereléséhez, az ő listáik is sokat jelentettek. Aztán felmerült egy baráti jobb: mivel Miklós kollégái rendszeresen utaztak Austinba, néhányukat megkértük, szóljon ha esetleg van hely a bőröndjében. Így küldtünk aztán előre pl. cipőt, kabátot, törölközőt, esernyőt, ruhákat.

Szerencsére minden épségben megérkezett, Austinban pedig szintén egy kedves kolléga lakásában gyűltek ezek a csomagok. Szóval ha mindent összeadunk, valójában több holmink volt indulásként, de azért akkor is nehéz szívvel álltunk felettük amikor először egyben láttuk őket a bérelt lakásban a szőnyegre halmozva.

9 évvel ezelőtt, telefonnal készült kép az első – cég által bérelt – apartmanunkban

A cég által bérelt lakásban nagyon könnyű volt az élet, hiszen volt mosó- és szárítógép, edények, tányérok, ágynemű, bútorok, lámpák. Az általunk béreltben ezzel szemben csak padlószőnyeg, hűtő, tűzhely, mikró és mosogatógép. Természetesen tisztában voltunk ezzel, csak azért írom le, mert a nulláról kezdés a mi esetünkben ezt jelentette, amit eddig felsoroltam. S hogy mik jöttek velünk Magyarországról? Ez abszolút személyes és feltételezem mindenkinek vannak a másik listájában megmosolyogtató darabok. Hiszen kinek mi fontos egy másik földrészen az élet újrakezdéséhez? 

• hajdúsági bicska, konyhai kések, fakanalak
• törölközők, lepedők, kispárna, konyharuhák
• karácsonyfadíszek, családi fotók, apró lakásdíszek, hűtőmágnesek
• édesanyák által hímzett abroszok, terítők
• megszokott fontosabb gyógyszerek, fogkrémek, vitaminok

Mi csak ketten költöztünk, tehát sokkal könnyebb volt a helyzetünk, mint azoknak, akik gyerekekkel vagy kisállattal jöttek. Nálunk nem voltak plüssök, cicatányér, kedvenc takaró, bélyeggyűjtemény, stb. de amint már mondtam, ezt mindenki maga tudja eldönteni, számára mi nélkül nem létezik az élet. Később az bizonyosodott be, hogy felesleges dolgot nem hoztunk, és a hiányát sem éreztük meg semminek. 

A saját lábra állást egyébként extragyorsan elkezdtük, mert tudtuk, hogy a cég által segítségként bérelt dolgok ideje nagyon hamar lejár. Nem tagadom, hogy az első hetek ebből a szempontból piszok nehezek voltak: Miklós munkaórái végeztével elsőként autót kerestünk, majd pedig lakásbérletet, mert ezek a legfontosabbak. Bár a céghez közel laktunk, gyalog bejárás vagy tömegközlekedés szóba sem jött a számára – az első azért mert augusztusban-szeptemberben 35-37 fok volt alapból már délelőtt, a második pedig nem létezett.

S hogy miért pakolja be az ember a fenti dolgokat?

• Honvágy ellen.
• Hogy legyen valami megszokott.
• A pénz nem biztos hogy elegendő mindenre újrakezdéskor.
• Hogy picit otthon legyünk az otthontalanságban.
• Nem akartunk mindenből újat, inkább a sajátunkat.

Mi egyáltalán nem gondként éltük meg az újrakezdést és a következő váltásokat sem. Inkább mindig valami jobb kezdeteként, lehetőségként egy másik környék, város, a világ megismerésére. Elismerjük és csodáljuk, ha valakinek az adatott meg avagy az az életcélja, hogy felépít, berendez és fenntart egy szép házat, kertet, megfelelő autót. Nekünk nagyon úgy tűnik nem ezt dobta az élet és nem bánjuk. Vágyunk néha mi is gondozott saját kertre, kutyára, de aztán felváltják ezeket más célok és álmok, amik szerintünk ugyanolyan értékesek és ugyanannyira megérik a küzdelmeket: utazás, kirándulás, úton levés, otthonteremtés saját erőből.