Mit csinál ma Michael Moore?

Új rovatot indítottunk a blogunkon. Egyik apropója az, hogy különböző okok miatt továbbra sem adjuk a fejünket hosszabb utazásra (így nehéz új utazós posztokat produkálni), a másik pedig az, hogy az elmúlt időszak után sokak vonnak mérleget a nyert tapasztalataik, életük változásai alapján. S magam azt gondolom érdemes ezeket számba vennünk, esetleg tanulnuk az ő tapasztalataiból, rávetítenünk a saját életünkre. Vagy ha csak annyi pozitív hozadéka lesz, hogy magunk is rákérdezünk valakire, akinél rég kopogtattunk: Hogy vagy? Mit csinálsz mostanság? akkor máris megérte papírra vetni e sorokat!

Minden részt igyekszem rövidre fogni, kezdetben felidézni az adott ember tevékenységét, hogy jobban képben legyünk és aztán sok forrásban keresve próbálom kideríteni mi történt vele az utóbbi időben, merre fordult  a karrierje, a sorsa. Szívesen veszem a javaslataitokat, kiről olvasnátok  a politika és a celebek világán túl, ezekre a területekre nem szeretnék betévedni.

Mit csinál ma Michael Moore?

Michael Moore amerikai dokumentumfilm-rendező, -író, -producer, aktivista. Sok filmjét vetítették magyar mozik is, annak ellenére, hogy nem a hollywoodi ipar szereplője. Jellegzetes szemüvegéről, baseballsapkájáról, lomha mozgásáról is felismerhető, de bármelyik tevékenysége révén kivívott egy olyan rangot magának, hogy a neve biztosan nem merül feledésbe még hosszú ideig. Amit saját magáról fontosnak tart megemlíteni a weboldalán:

• Eagle Scout, azaz a cserkészmozgalom legmagasabb kitüntetésének tulajdonosa.
• Flint, Michigan szülötte.
• Minden idők legfiatalabban megválasztott amerikai képviselője. Épp június  12-én ünnepelte az 50. évfordulóját annak, hogy Davison városka testületi taggá választotta az akkor 18 éves diák Moore-t.
•  22 évesen újságot alapított.
• 1989-ben készítette első dokumentumfilmjét (Roger és én címmel arról, hogy mi történt miután szülővárosában bezárták az autógyárat).
• Az Oscar-díjas (Kóla, puska, sültkrumpli, 2002) és Cannes-i nagydíjas (Fahrenheit 9/11) mindmáig a legnagyobb sikert és bevételt elért független dokumentumfilmek Amerikában.
• TV Nation című sorozatával Emmy-díjat nyert, könyvei sikerlistás bestsellerek az országban.
• Ma is Michiganben él, Traverse City-ben filmfesztivált és két művészmozit alapított. 

Közel 6 millió Twitter- és 2,5 millió Facebook-követővel rendelkezik, ha ez fontos fokmérő. Vitathatatlanul megkerülhetetlen figura az amerikai közéletben hol nagyobb, hol kisebb árnyékkal és visszhanggal. Mivel szeret olyan témákhoz nyúlni, amik az ember elevenébe vágnak, bizonyosan sok ellenséget is begyűjtött magának pályafutása során. Megnyilvánulásai alapján baloldalra sorolják, azonban az én meglátásom szerint sokkal könnyebb rásütni valamelyik oldal bélyegét és aztán az eredeti ügyet elkendőzni / kisebbíteni / eltussolni. Szerintem az ő legnagyobb érdemei közé az tartozik, hogy képes közösségeket felrázni és egy ügy mellé állítani. Ahogyan ő maga írja: már 18 éves korában, a városi képviselővé választásakor rájött arra, hogy ha cselekszik, annak van eredménye – nem szabad csak szóban lelkesedni valamiért, tevőlegesen fel kell lépni az adott ügy mellett. Action works – ilyen egyszerű!

Én a filmjeit is kedvelem, bár szinte mindegyiket mindig megtámadják azzal, hogy sarkítva rakja a tényeket egymás mellé. Nem az ő filmjeit kell egyetlen és hiteles forrásnak tekinteni, inkább az aspektusa fontos és az, hogy feltesz húsbavágó kérdéseket. Az is fontos, hogy a filmek csak egy szeletét képviselik a tevékenységének, hiszen ezer más dolgot csinál/csinált:

• klipet rendez
• forgatókönyvet ír
• fesztivált szervez
• podcastot készít
• újságír
• TV-műsort vitt
• filmekben, színházban játszik
• mozgósít, felráz, kérdez

Most jutottunk el tehát oda, hogy mit is csinál manapság. Ahogyan fentebb írtam, Traverse City-ben él és most például azon háborodik fel, hogy a michigani nagyvárosokból a járvány következtében vidékre költözők embertelenül felverték az árakat (ingatlanok, bérleti díjak, szolgáltatások) pl. az ő – azelőtt kellemes és élhető, tóparti – kisvárosában is, jócskán megnehezítve a régi lakosok életét. Igyekszik életben tartani az ottani mozikat és idén újra megrendezik a filmfesztivált. Pénteki podcastajaiban (Rumble with Michael Moore) aktuális kérdésekkel foglalkozik: környezetvédelem, háború, abortuszvita, vírusok. Természetesen az Amerikát rendszeresen megrázó ámokfutó lövöldözésekről is hallatja  a hangját újra, igaz ebben a témában sokáig hallgatott, mert bár az erről szóló filmjével Oscart nyert 2002-ben, szerinte nem érte el a kívánt társadalmi hatást (tehát ezt ő kudarcként élte meg).

Facebook- és Twitter-oldala nyilvános, ahol üdvözli is a véleményeket, legyenek akármilyenek! És az ingét ma sem tűri be a nadrágjába. Ezért a „tettért” 50+ évvel ezelőtt egy tanára megverte az iskolában 400 diáktársa előtt statuálva példát. Talán az a pillanat érlelte meg benne azt a vonást, amiért leginkább kedveljük: bátor kiállását az igazság mellett és napi harcát a demokrácia védelmében.